Az
aluszékonyság a mindennapi életünket gyakran átszövő, befolyásoló
jelenség, mely jelenleg nem kap megfelelő figyelmet, gyakran
elbagatellizáljuk, nem törődünk vele. Jó alvónak számít valaki, ha
bármikor el tud aludni, akár nappal is. Pedig aludni este kell, és
nappal pihentnek kellene lenni. De ez sajnos nem mindenkinél van így.
Aluszékonysághoz számos ok vezethet, ezeket a következő táblázatban foglaljuk össze:
Alvászavarok
Vírusfertőzés
Fejsérülés
Depresszió
Metabolikus, toxikus, endokrin eltérések
Vérszegénység,
veseelégtelenség, májelégtelenség, cukorbetegség
Neurodegeneratív kórképek
pl.: Alzheimer
kór
Struktúrális okok (agykárosodás)
Pl.
agyvelőgyulladás, sclerosis multiplex, tumor
A fentieken túlmenően természetesen a nappali aluszékonyság egyik
legjelentősebb oka az alvási szokásokban keresendő. Nem hagyunk elég
időt alvásra, megpróbáljuk kitólni, megnövelni a nappalt, az
ébrenlétet, esetleg az alvás körülményei sem megfelelőek a pihenéshez.
Az aluszékonyságnak számos, a mindennapi életet, tevékenységet negatívan befolyásoló következménye van, gondoljunk csak a monkahelyi, közlekedési balesetekre, a munkateljesítmény romlására, stb.
Az alvászavarok egy nagy csoportjának vezető tünete az aluszékonyság.
Az aluszékonyság súlyossági fokát meg lehet határozni kérdőívek segítségével.
Bár ez szubjektív módszer, a mindennapi gyakorlatban elterjedt és jól
használható, figyelemfelhívó lehet arra, hogy további vizsgálatok
szükségesek. Objeltív módszerek az aluszékonyság kimutatására a
poliszomnográfiás vizsgálatra épülő többszörös alváslatencia teszet
(MSLT) és az ébrenmaradási teszt (MWT).
Számos alvászavar vezet
aluszékonysághoz. A kórképek egyik csoportjában a nappali aluszékonyság
az éjszaka elégtelenségében, az alvás elégtelenségében keresendő az ok.
ennek következtében nem pihentető az alvás, nappal, másnap be kell
pótolni az alvásadósságot, elalszonk, álmatagak vagyuknk. Ilyen példáúl
az alvási apnoe betegség, a nyugtalan láb szindróma. Ritkábban a
napközbani aluszékonyság az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának
elégtelensége miatt alakul ki, mint pl. a narkolepszia esetén